Transcription Transcription des fichiers de la notice - <em>Sylloge Vaticana</em> 80r-85r + 86r-94r + 95v-101v Compilateur·s anonyme·s chargé d'édition/chercheur Équipe EcdoTech Centre Jean Pépin UMR8230 CNRS-ENS-PSL ; EMAN, Thalim (CNRS-ENS-Sorbonne nouvelle) PARIS
http://eman-archives.org
Image : Équipe EcdoTech Centre Jean Pépin UMR8230 CNRS-ENS-PSL ; Biblioteca nazionale Marciana (Internet Culturale, Istituto centrale per il catalogo unico delle biblioteche italiane (ICCU)). Licence Creative Commons Attribution - Pas d'utilisation commerciale - Partage à l'identique 3.0 (CC BY-NC-SA 3.0 FR)
Sélection de 75 épigrammes tirées du livre I de l'<em>Anthologie planudéenne</em> et classées par ordre alphabétique de sujets, accompagnées de gloses interlinéaires et de scholies marginales. Grec ancien Sélection de 75 épigrammes tirées du livre I de l'<em>Anthologie planudéenne</em> et classées par ordre alphabétique de sujets, accompagnées de gloses interlinéaires et de scholies marginales.
[SVb01] Plan. Ia, εἰς ἔρωτα, 13 = AG IX, 497. de Cratès de Thèbes
ρωτα παύει λιμός· εἰ δὲ μή, χρόνος · ἐὰν δὲ μηδὲ ταῦτα τὴν φλόγα σβέσῃ ; θεραπεία σοι τοτὸ λοιπὸν ἠρτήσθω βρόχος :~
Traduction

La faim apaise l'amour ; à défaut de la faim, le temps.Et si ni le temps ni la faim n'éteignent sa flamme,il te reste un remède : prends une corde, et pends-toi.

Gloses

[SVb01-glos01] (v. 3) θεραπεία σοι τὸ λοιπόν : ἤγουν θεραπεία σοι λείπεται

[SVb01-glos02] (v. 3) ἠρτήσθω : ἤγουν κρεματήσθωκρεμασθήτω

[SVb01-glos03] (v. 3) βρόχος : σχοινίον ἐπ’ ἀγχόνῃ

[SVb02] Plan. Ia, εἰς εὐσέβειαν, 1 = AG IX, 52. de Carphyllidès
Ἰχθῦς ἀγκίστρῳ τις ἀπ’ ᾐόνος εὔτριχι βάλλων εἵλκυσε ναυαγοῦ κρᾶτα λιποτρίχεαλιποτριχέα. οἰκτείρας δὲ νέκυν τὸν ἀσώματον, ἐξ ἀσιδήρου χειρὸς ἐπισκάπτων λιτὸν ἔχωσε τάφον· εὗρε δὲ κευθόμενον χρυσοῦ κτέαρ. ἦ ῥα δικαίοις ἀνδράσιν εὐσεβίης οὐκ ἀπόλωλε χάρις :~
Traduction

Un pêcheur, qui du rivage lançait à la mer ses hameçons, retira la tête sans cheveux d'un naufragé. Ému de pitié à la vue de ce mort dont il ne restait que le chef, faute de pioche il lui creusa une fosse avec ses mains, et l'y déposa sous un peu de terre ; mais en creusant il avait découvert un trésor caché au fond. Ainsi les honnêtes gens ne font pas le bien en pure perte.

Scholies

[SVb02-sch01] (v. 2) ναυαγοῦ : ναυηγὸς ὁ κινδυνεύσας ἐν νηῒ κατεαγυίᾳ :

[SVb02-sch02] (v. 2) κρᾶτα : τὴν κρᾶτα οὗ ἡ εὐθεῖα ἡ κράς μακρὸν τὸ κρᾱ. τὸ κράτα δ’ ἐπὶ οὐδετέρου βραχύ :~

Gloses

[SVb02-glos01] (v. 1) ἀπ’ ᾐόνος : ἤγουν τοῦ αἰγιαλοῦ

[SVb02-glos02] (v. 1) εὔτριχι : ἤγουν εὖ ἔχοντι τῆς ἐκ τριχῶν ὁρμιᾶς

[SVb02-glos03] (v. 1) βάλλων : ἤγουν διὰ τῆς βολῆς τοῦ ἀγκίστρου ἀνέλκων

[SVb02-glos04] (v. 2) κρᾶτα : κεφαλήν

[SVb02-glos05] (v. 2) λιποτριχέα : λειπομένην τῶν τριχῶν

[SVb02-glos06] (v. 3) οἰκτείρας : ἐλεήσας

[SVb02-glos07] (v. 3) ἐξ ἀσιδήρου : ἤγουν ἐκ τῆς ἐνεργείας μόνων τῶν χειρῶν μὴ παρόντος σιδήρου, ἔχωσε τάφον

[SVb02-glos08] (v. 4) λιτὸν : ἤγουν εὐτελῆ

[SVb02-glos09] (v. 5) κευθόμενον : κρυπτόμενον

[SVb02-glos10] (v. 5) ἦ ῥα : ὄντως

[SVb03] Plan. Ia, εἰς εὐχαρίστους, 2 = AG X, 30
Ὠκεῖαι χάριτες γλυκερώτεραι· ἢν δὲ βραδύνῃ πᾶσα χάρις, κενεή· μὴ δὲ λέγοιτο χάρις :
Traduction

Les promptes faveurs sont les plus douces. Toute faveur qui se fait attendre perd de son prix et n'est plus une faveur.

Gloses

[SVb03-glos01] (v. 1) Ὠκεῖαι : ἤγουν αἱ ταχεῖαι

[SVb03-glos02] (v. 1) γλυκερώτεραι : γλυκύτεραι

[SVb03-glos03] (v. 2) μὴ δὲ λέγοιτο : ἤγουν μὴ δὲ λεγέσθω

[SVb04] Plan. Ia, εἰς εὐχαρίστους, 3, = AG IX 47
Τὸν λύκον ἐξ ἰδίων μαζῶν τρέφω οὐκ ἐθέλουσα· ἀλλά μ’ ἀναγκάζει ποιμένος ἀφροσύνη: αὐξηθεὶς δ’ ὑπ’ ἐμοῦ κατ’ ἐμοῦ πάλι θηρίον ἔσται· ἡ χάρις ἀλλάξαι τὴν φύσιν οὐ δύναται :~
Traduction

Je nourris contre mon gré ce louveteau de mon propre lait ; mais la folie du berger m'y contraint. Un jour, devenu loup grâce à moi, il sera pour moi une bête féroce. Les bienfaits ne peuvent changer le naturel des gens.

[SVb05] Plan. Ia, εἰς εὐχαρίστους, 5 = AG IX 126

τίνας ἂν εἴποι λόγους Κλυταιμνήστρα μέλλοντος αὐτὴν σφάξειν ὈρέστουTitre rubriqué. :

Πῇ ξίφος ἰθύνεις · κατὰ γαστέρος· ἢ κατὰ μαζῶν· γαστὴρ ἥ σ’ ἐλόχευσεν, ἀνεθρέψαντο δὲ μαζοί :
Traduction

Paroles qu'a pu dire Clytemnestre, au moment où Oreste allait la frapper.

Où diriges-tu ton glaive ? Contre mon ventre, ou contre mon sein ? Mais ce ventre t'a porté ; mais ce sein t'a allaité.

Scholies

[SVb05-sch01] (v. 1) ἰθύνεις : τὸ ἰθύνειν ἐπὶ τῆς κυβερνήσεως λέγεται τῆς νεώς καὶ ἀπὸ τούτου, ἐπὶ πάντων τῶν εὐθὺ τινῶν ἀγομένων

Gloses

[SVb05-glos01] (v. 2) γαστὴρ : ἐστὶ δηλονότι

[SVb05-glos02] (v. 2) ἐλόχευσεν : ἤγουν ἔτεκεν

[SVb06] Plan. Ia, εἰς ἐχθροὺς, 3 = AG XI, 15. d'Ammien
Εἰ μὲν τοὺς ἀπὸ ἄλφα μόνους κέκρικας κατορύσσειν : Λούκιε βουλευτάς, καὶ τὸν ἀδελφὸν ἔχεις : εἰ δ’ ὅπερ εὔλογόν ἐστι κατὰ στοιχεῖον ὁδεύεις : ἤδη σοι προλέγω Ὠριγένης λέγομαι :~
Traduction

Lucius, si tu as arrêté d'enterrer seulement les sénateurs qui ont un A pour initiale, tu as encore un Adelphe ; et si, ce qui est logique, tu veux suivre l'ordre de l'alphabet, je te préviens que je me nomme Zosime.

Gloses

[SVb06-glos01] (v. 1) κατορύσσειν : θάπτειν

[SVb06-glos02] (v. 4) προλέγω : ὅτι

[SVb06-glos03] (v. 4) λέγομαι : ὀνομάζομαι

Plan. Ia, εἰς ζῷα, 7 = AG IX, 17. de Germanicus César
ΟὔρηοςΟὔρεος [gl. 1] ἐξ ὑπάτοιο [gl. 2] λαγὼς [sch. 1] πέσεν ἐς πότεἔς ποτε βένθος [gl. 3] : ἐκπροφυγεῖν [sch. 2] μεμαὼς [sch. 3] τρηχὺν ὀδόντα κυνὸς : ἀλλ’ οὐδ’ ὣς [gl. 4] ἤλυξε [gl. 5] κακὸν μόρον [gl. 6], αὐτίκα γάρ μιν [gl. 7] : εἰνάλιος [gl. 8] μάρψας [gl. 9] πνεύματος [gl. 10] ὠρφάνισεν [gl. 11] : ἐκ πυρὸς, ὡς αἰνῶς [gl. 12] πέσες ἐς φλόγας ἦ ῥά [gl. 13] σε δαίμων [gl. 14] : κἠν ἁλὶ κἢν χέρσῳ θρέψαι κύνεσσι [gl. 15] βορήν [gl. 16].
Traduction

Un jour, du haut d'une falaise un lièvre s'élança dans la mer,
ayant voulu se dérober à la dent cruelle d'un chien.

Mais il n'échappa pas ainsi à son mauvais sort,

car un chien de mer le saisit et l'étrangla.

Du feu, comme dit le proverbe, tu es tombé dans la flamme. C'est que sans doute la destinée,

et sur la terre et dans les flots, te réservait pour pâture à des chiens.

Scholies

scholie 1 : ὁ λαγὼς τοῦ λαγὼ ἀττικὸν, ὁ λαγωὸς τοῦ λαγωοῦ κοινὸν :~

scholie 2 : ἤγουν ἐκφυγεῖν. ἡ γὰρ προ̅ οὐδὲν πλέον δηλοῖ ἐνταῦθα τοῦ φυγεῖν

scholie 3 : μαιμάσσω τὸ δίκην μαινομένου ὁρμῶ καὶ ἀπὸ τούτου μέμαα καὶ μεμαώς

Gloses

glose 1 : ἀκρωτηρίου

glose 2 : ἤγουν ἐξόχου

glose 3 : εἰς βυθὸν

glose 4 : οὕτως

glose 5 : ἐξέφυγεν

glose 6 : θάνατον

glose 7 : αὐτὸν

glose 8 : ἤγουν ἐνάλιος κύων

glose 9 : κρατήσας

glose 10 : τῆς πνοῆς τῆς ψυχῆς

glose 11 : ἐστέρησεν

glose 12 : χαλεπῶς

glose 13 : ὄντως

glose 14 : ἡ τύχη

glose 15 : κύσι

glose 16 : τροφήν

Plan. Ia, εἰς ζῷα, 10 = AG IX, 83. de Philippe
Νηὸς ἐπειγομένης [gl. 1] ὠκὺν [gl. 2] δρόμον, ἀμφεχόρευον [gl. 3] : δελφῖνες πελάγευς ἰχθυφάγοι σκύλακες [sch. 1] : καπροφόνος δὲ κύων θηρσικύνους ἰκελώσας [gl. 4] :, δύσμορος [gl. 5] ὡς ἐπὶ γῆς εἰς βυθὸν ἐξόθορενἐξέθορεν [gl. 6] : ὤλετο δ’ ἀλλοτρίης θήρης χάριν. οὐ γὰρ ἐλαφρὸς. πάντων ἐστὶ κυνῶν ὁ δρόμος ἐν πελάγει [sch. 2] :~
Traduction

Des dauphins, meute ichthyophage, bondissaient dans le sillage d'un navire emporté par le vent. Un chien de chasse les prit pour des bêtes sauvages, et d'un bond il s'élança à la mer, comme il eût fait en plaine. Le malheureux périt dans cette chasse qui ne lui était pas familière. C'est qu'en effet la course en mer n'est pas du fait de tous les chiens

Scholies

scholie 1 : ὑποκοριστικὸν τὸ σκύλαξ ὡς τὸ λίθαξ ὅτι δίκην κυνῶν τοὺς ἰχθῦς διώκουσι.

scholie 2 : οὐ γὰρ πάντων φησί τῶν κυνῶν ἐστιν ὁ δρόμος ἐλαφρὸς ἐν τῷ πελάγει ἀλλὰ πάντες μὲν δηλονότι δύνανται νήξασθαι. οὐ μὴν πάντες ἐλαφρῶς, ὅθεν οἱ μὴ ἐλαφρῶς νηχόμενοι, οὐκ ἐπὶ πολὺ ἀντέχουσι καὶ διὰ τοῦτο ἀποπνίγονται.

Gloses

glose 1 : σπευδούσης

glose 2 : ταχύν

glose 3 : περιεχόρευον

glose 4 : ὁμοιώσας παρεικάσας

glose 5 : δυστυχής

glose 6 : ἐξεπήδησεν

Plan. Ib, εἰς ζῷα, 27 = AG VI, 302. de Léonidas
Φεύγεθ’ ὑπὲκ καλύβης σκότιοι μύες [sch. 1] : οὔτι πενιχρὴ ; μῦς σιπύη [sch. 2] βόσκειν οἶδε Λεωνίδεω : αὐτάρκης ὁ πρέσβυς ἔχειν ἅλα καὶ δύο κρῖμνα : ἐκ πατέρων ταύτην ᾐνέσαμεν βιοτήν : τῷ τί μεταλεύεις [sch. 3] τοῦτον μυχὸν ὦ φιλόλυχνε : οὐδ’ ἀποδειπνιδίου γευσόμενος σκυβάλου : σπεύδων εἰς ἄλλους οἴκους ἴθι. τἀμὰ δὲ λιτὰ. ὧν ἄπο, πλειοτέρην οἴσεαι ἀρμαλιήνἁρμαλιήν :~
Traduction

Retirez-vous de ma chaumière, souris qui vous cachez dans l'ombre ; la pauvre huche à pain de Léonidas ne saurait nourrir des souris. C'est un vieillard qui se contente de peu, à qui suffit du sel, deux pains d'orge, et qui vit sans se plaindre, comme ont vécu ses pères. Que cherchez-vous donc chez lui, souris friandes ? Vous n'y trouverez pas les miettes d'un dîner. En toute hâte, allez chez mes voisins. Moi je n'ai rien, mais chez eux de plus amples provisions vous attendent.

Scholies

scholie 1 : σκότιος, ὁ φυσικὸς υἱὸς ἤγουν ὁ κόπελος. ᾧ ἐναντίον ὁ γνήσιος, ἤγουν ὁ ἐκ γαμετῆς. τῷ δὲ γνησίῳ ἐναντίος ὁ νόθος, ἤγουν ὁ υἱοθετός. ἐνταῦθα δὲ σκότιοι μύες οἱ ἐν νυκτὶ εἰωθότες ἀναστρέφεσθαι ἐπὶ ζητήσει τροφῆς :~

scholie 2 : σιπύα κυρίως, τὸ κοινῶς σαρπίν. ἐνταῦθα δὲ λέγει τὴν παρὰ τοῖς κοινοῖς ἄρκλαν :~

scholie 3 : ἤγουν ἐρευνᾶς κατὰ μεταφορὰν ἀπὸ τῶν τὰ μέταλλα ζητούντων :~

[SVb10] Plan. Ib, εἰς ζῷα, 28 = AG VI, 303. d'Ariston
Ὦ μύες· εἰ μὲν ἐπ’ ἄρτον ἐληλύθατ’, ἐς μυχὸν ἄλλον στείχετ’ ἐπεὶ λιτὴν οἰκέομεν καλύβην : οὗ καὶ πίονα τυρὸν ἀποδρέψεσθε καὶ αὔην ἰσχάδα· καὶ δεῖπνον συχνὸν ἀπὸ σκυβάλων : εἰ δ’ ἐν ἐμαῖς βίβλοισι πάλιν καταθήξετ’ ὀδόντα : κλαύσεσθε οὐκ ἀγαθὸν κῶμον ἐπερχόμενοι :~
Traduction

Souris, si vous êtes venues ici chercher du pain, allez ailleurs : nous habitons une pauvre chaumière ; allez où vous puissiez recueillir du fromage onctueux, des figues sèches, où vous aurez un abondant festin des restes de table. Que si vous enfoncez encore vos dents dans mes livres, malheur à vous ! C'est une orgie qui vous sera funeste.

Scholies

(v. 1) ἐς μυχὸν ἄλλον : ἤγουν κατάδυσιν ἄλλην, τουτέστιν οἶκον.

(v. 3) ἀποδρέψετε : δρέπομαι τὸ τρύγω ἀπὸ τούτου ἁπλῶς τὸ λαμβάνω.

(v. 6) κῶμον : % κῶμος τὸ μετὰ μέθης ἐπιφοιτᾶν τοῖς κοιμωμένοις καὶ ἀπὸ τούτου ἁπλῶς ἡ ἀνειμένη· καὶ ἐλευθέρα καὶ χωρὶς συστολῆς διατριβῆ. ἀφ’ οὗ τὸ ἀπεκώμασεν ἀντὶ τοῦ μετὰ ἁβρότητος ἐπῆλθεν καὶ χωρὶς συστολῆς ἢ φειδοῦς.

Gloses

(v. 3) αὔην : ξηράν.

(v. 4) συχνόν : πολύ.

(v. 4) σκυβάλων : περιττευμάτων.

(v. 5) καταθήξετ(ε) : ἀκονήσετε.

[SVb11] Plan. Ib, εἰς ζῷα, 31 = AG VI, 221. de Léonidas
Χειμερίην διὰ νύκτα χαλαζήεντά τε συρμὸν καὶ νιφετὸν φεύγων καὶ κρυόεντα πάγον : μουνολέων, καὶ δὴ κεκακωμένος ἀθρόα γυῖα ἦλθε φιλοκρήμνων αὖλιν ἐς αἰγονόμων : οἱ δ’ οὐκ ἀμφ’ αἰγῶν μεμελημένοι ἀλλὰ περὶ σφέων : εἵατο σωτῆρα Ζῆνα ἐπικεκλόμενοι : χεῖμα δὲ δὴ μείνας ὁ θὴρ νύκτιος, οὔτε τιν’ ἀνδρῶν : οὔτε βοτῶν βλάψας, ὤχετ’ ἀπαυλόσυνος : εὖ δὲ παθόντες ἄγαλμα τόδ’ ἐυγραφὲς ἀκρολοφῖται : Ζανὶ παρ’ εὐπρέμνῳ τᾷδ’ ἀνέθεντο δρυί :~
Traduction

Par une nuit d'hiver, cherchant un abri contre un ouragan de grêle et de neige, contre un froid glacial, un énorme lion vint se réfugier dans une hutte de chevriers, au bord de précipices. Ceux-ci, oubliant leurs troupeaux, mais ne s'oubliant pas, se gardèrent bien de bouger ; ils implorèrent Jupiter Sauveur. Or le monstre, ayant attendu la fin de la tempête, quitta la hutte hospitalière, sans avoir fait, dans cette nuit, aucun mal ni aux pâtres ni aux chèvres. C'est de cette scène émouvante que les chevriers ont consacré à Jupiter le tableau qui est suspendu au tronc de ce chêne.

Scholies

(v. 2) πάγον : πάγος τὸ πεπηγμένον ὕδωρ ἀπὸ ψύχους καὶ τὸ σκληρὸν ὄρος καὶ πετρῶδες. ἐνταῦθα δὲ ἐπὶ τοῦ πρώτου κεῖται σημαινομένου.

(v. 3) γυῖα : γυῖα ἐπ’ ἀνθρώπων αἱ χεῖρες καὶ οἱ πόδες. ἀφ’ οὗ παρ’ Ὁμήρῳ ἀμφϊγυήεις, ὁ περὶ τοὺς πόδας βεβλαμμένος. ἐπὶ δὲ τῶν τετραπόδων οἱ πόδες.

(v. 4) φιλοκρήμνων : ἤγουν ἐν τοῖς κρημνώδεσι τόποις φιλούντων ἀναστρέφεσθαι. κατὰ τοῦτο λέγεται καὶ φιλάνθρωπος ὁ κύων, ἤγουν μετὰ τῶν ἀνθρώπων φιλῶν ἀναστρέφεσθαι.

(v. 4) αὖλιν : ἤγουν ἔπαυλιν. εἰσὶ δὲ ἐπαύλεις αἱ ἐν τοῖς ἀγροῖς τῶν νομέων οἰκοδομίαι.

(v. 4) αἰγονόμων : αἰγονόμοι οἱ αἶγας νέμοντες. ἰστέον δὲ ὅτι οἱ ποιηταὶ καὶ τὸν αἶγα λέγουσι καὶ τὴν αἶγα, ὥσπερ καὶ τὸν ἔλαφον καὶ τὴν ἔλαφον. ἡμεῖς δὲ ἀντὶ τὸν αἶγα τὸν τράγον λέγομεν, καὶ ἔχομεν δύο ὀνόματα, τὸν τράγον καὶ τὴν αἶγα.

(v. 7) μείνας : μένω ἀμετάβατον, καὶ μένω τινά, ἀντὶ τοῦ περιμένω.

[fol. 81v]

(v. 9) ἄγαλμα : ἄγαλμα γίνεται ἀπὸ τοῦ ἀγάλλω, τὸ τιμῶ. ἔστι δὲ ἄγαλμα τὸ θεοῦ ὁμοίωμα.

(v. 9) εὐγραφές : καλῶς ἐζωγραφημένον.

(v. 9) ἀκρολοφῖται : ἤγουν οἱ ἐν ταῖς ἀκρωρείαις ἀναστρεφόμενοι.

(v. 10) εὐπρέμνῳ : ἤγουν τῇ καλοὺς ἐχούσῃ κλάδους.

Gloses

(v. 1) χαλαζήεντά τε συρμόν : ἤγουν πνεῦμα μετὰ χαλάζης.

(v. 2) νιφετόν : ἤγουν σφοδρὰν χιόνα.

(v. 2) φεύγων : δια-.

(v. 2) κρουόεντα : ψυχρόν.

(v. 3) μουνολέων : ἤγουν μεμονωμένος λέων.

(v. 3) κεκακωμένος : κακοπαθήσας.

(v. 3) ἀθρόα : ὁμοῦ πάντα.

(v. 4) φιλοκρήμνων : ἐν τοῖς κρημνώδεσι τόποις.

(v. 5) οἱ δ(ὲ) : οἱ αἰπόλοι.

(v. 5) μεμελημένοι : ἤγουν ἐν φροντίδι ὄντες.

(v. 5) περὶ σφέων : αὐτῶν.

(v. 6) εἵατο : ἐκάθηντο.

(v. 6) ἐπικεκλόμενοι : ἐπικαλούμενοι.

(v. 7) χεῖμα : τὸν χειμῶνα.

(v. 7) νύκτιος : κατὰ τὴν νύκτα.

(v. 7) ἀνδρῶν : ἀπό.

[fol. 81v]

(v. 8) βοτῶν : τι ἀπὸ τῶν βοσκημάτων.

(v. 8) ὤχετ(αι) : ἐπορεύθη.

(v. 8) ἀπαυλόσυνος : ἤγουν ἀπὸ τῆς ἐπαύλεως.

(v. 10) Ζανί : Διί.

(v. 10) δρυΐ : παρὰ τῇ.

[SVb12] Plan. Ib, εἰς θάνατον, 31 = AG VII, 744. de Diogène Laërce
Ἐν Μέμφει λόγος ἐστὶ μαθεῖν ἰδίην ποτὲ μοίρην : Εὔδοξον παρὰ τοῦ καλλικέρω ταύρου : κοὐδὲν ἔλεξε· πόθεν. βοῒ γὰρ λόγον οὐ πόρε φύτλη : οὐδὲ λάλῳ μόσχῳ Ἄπιδι στόμα· ἀλλὰ παρ’ αὐτὸν : λέχρια κείνος στὰς, προφανῶς ἐλιχμήσατο λώπην : δηλῶν ὡς ἀποδύση τὴν βιοτὴν ὅσον οὔπω : καὶ δὴ οἱ ταχέως ἐπελήλυθεν αὐτίκα πότμος : ἠελίου δεκάκις πεντῆ δὲ τρεῖς ἐσιδόντι :~
Traduction

On dit qu'Eudoxe, étant à Memphis, apprit sa destinée du taureau aux belles cornes. Celui-ci ne dit rien ; et comment ? La nature n'a pas donné au bœuf la parole, ni au taureau Apis l'usage de la voix ; mais, placé à côté de lui, il lécha manifestement son habit, signifiant par là qu'il serait dépouillé de la vie avant longtemps. En effet, le sort fatal lui advint aussitôt qu'il eut observé dix fois cinq et trois cycles du soleil.

Scholies

(v. 1) Μέμφει : ἡ εὐθεῖα ἡ Μέμφις· ἔστι δὲ τοῦ γʹ κλίματος. καθ’ ἣν εἰσὶν οἱ Αἰγύπτοι.

(v. 2) καλλίκερω : τὰ παρὰ τὸ γῆρας καὶ κρέας καὶ κέρας εἰς -ω̅ς ὀνόματα δϊὰ τοῦ ω̅ μεγάλου γράφονται, οἷον εὔγηρως, λειπόκρεως, καλλίκερως. καὶ τὰ μὲν ἄλλα κατὰ ἀποβολὴν τοῦ ς̅ κλίνονται, οἷον αἰγόκερως αἰγοκέρωτος, μονόκερως μονοκέρωτος.

(v. 3) τὸ πόθεν ἐνίοτε μὲν ἐστὶν ἐρωτηματικόν καὶ λαμβάνεται ἀντὶ τοῦ ἀπὸ ποίου τόπου, ἢ ἀπὸ ποίας αἰτίας, ἐνίοτε δὲ ἀπορηματικόν, ὅτε καὶ ἀντὶ τοῦ οὐδαμῶς λαμβάνεται, ὡς παρ’ Εὐρϊπίδῃ· ὡς μὲν ἀξίων πόθεν; Eur, Hécube 613 : ἀξία dans éd. sauf BP ἀξίαν ἤγουν οὐδαμῶς.

(v. 4) λάλον : ἀφ’ οὗ ἄλαλα χείλη τὰ μὴ λαλεῖν δυνάμενα.

(v. 6) ἀποδύσῃ : τῷ ἀποδύομαι ἐναντίον τὸ ἐνδύομαι.

(v. 8) ἠελίου : ἥλιος λέγεται τὸ νυχθήμερον, ὅτι διὰ τοῦ νυχθημέρου ἀποκαθίσταται ὁ ἥλιος ὅθεν ἤρξατο τῇ τοῦ οὐρανοῦ φορᾴ. ἥλιος καὶ ὁ δωδεκάμενος χρόνος, ὅτι διὰ τῶν δώδεκα μηνῶν διέρχεται τὸν ἑαυτοῦ κύκλον ὁ ἥλιος, καὶ ἀποκαθίσταται ὅθεν ἤρξατο τῇ ἑαυτοῦ κινήσει.

Gloses

(v. 3) ἔλεξε : ὁ ταῦρος.

(v. 3) πόθεν : ἐπιρρηματικῶς ἀντὶ τοῦ οὐδαμῶς.

(v. 3) πόρε : παρέσχε.

(v. 3) φύτλη : ἤγουν ἡ φύσις.

(v. 4) λάλον : φωνητικόν, λαλιᾷ χρώμενον.

(v. 4) μόσχῳ Ἄπιδι στόμα : ἦν δηλονότι.

(v. 4) λάλον : παρ’ αὐτόν : πλη(σίον) αὐτοῦ.

(v. 5) λέχρια : πλαγίως.

(v. 5) κεῖνος : ἤγουν ὁ Ἄπις.

(v. 5) προφανῶς : φανερῶς.

(v. 5) ἐλιχμήσατο : ἤγουν τῇ γλώττῃ καὶ τῷ στόματι ἐξέδυσεν.

(v. 5) λώπην : ἤγουν τὸ ἱμάτιον.

(v. 6) δηλῶν : ἤγουν φανερὸν ποιῶν.

(v. 6) τὴν βιοτήν : ἤγουν τὴν ζωήν.

(v. 7) οἱ : αὐτῷ.

(v. 7) πότμος : θανάτου πρόφασις.

[SVb13] Plan. Ia, εἰς θεούς, 2 = AG IX, 48. de Diogène Laërce
Ζεὺς κύκνος, ταῦρος, σάτυρος, χρυσὸς δι’ ἔρωτα : Λήδης, Εὐρώπης, Ἀντιόπης, Δανάης :~
Traduction

Jupiter s'est fait cygne, taureau, satyre, or, par amour pour Léda, Europe, Antiope, Danaé.

Gloses

(v. 1) Ζεὺς κύκνος : ἐγένετο δηλονότι.

Plan. Ia, εἰς θάνατον, 15 = AG IX, 489. de Palladas
Γραμματικοῦ θυγάτηρ ἔτεκεν φιλότητι μιγεῖσα ; παιδίον ἀρσενικόν, θηλυκόν, οὐδέτερον :~
Traduction

La fille d'un grammairien, après ses scholastiques amours, a mis au monde un masculin et un féminin, qui n'ont fait qu'un neutre.